A Pannónia Kincse LEADER Egyesület bemutatása

A Pannonhalmai- Sokoróaljai- Rábcatorok Helyi Közösség a Csornai, Győri, Téti, Pannonhalmi, Pápai kistérség 65 településének összefogásával jött létre. (a közösség által kezdeményezett pályázat útján szeretné megtalálni végleges nevét a Helyi Közösség, amely egyben a jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezet neve lenne) Jellegzetes tájegységei a Kisalföld, illetve Dunántúli-középhegység nagytájhoz tartoznak.

Földrajzi helyzetéből adódóan a Közösségre jellemző az erdők, tájvédelmi területek, nemzeti parkok és műemlék jellegű templomok, kastélyok, kúriák, kegyhelyek, gyógy- és termálvíz-források megléte (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannontáj-Sokoró Natúrpark, Szigetköz Tájvédelmi Terület, Pannonhalmi Főapátság, mint a Világörökség része cím birtokosa, Fehér-tavi ökotáj, amely a Natura 2000 része), azonban a táji adottságok kihasználása nem megfelelő. Szintén a térségre jellemző a bortermelés, a Közösség területén található pl. a Pannonhalmi Történelmi Borvidék.

Ezen tulajdonságok a turizmust (lovas, vadász, halász, vízi, kulturális, öko, falusi, aktív, bor stb.) és ezen keresztüli gazdaságfejlesztést predesztinálják, ellenben a nem megfelelő feltárás, megközelíthetőség, marketing és kombinált turisztikai programcsomagok és szálláshelyek hiánya gátolja a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását. A Közösség által lefedett területen húzódik a Bécs- Pozsony- Balaton- Budapest- Győr turisztikai útvonal, ez utóbbi vonzerő “logisztikai” kisugárzásának lehetőségét kell kihasználni. Szintén jellemző az aprófalvas rendszer ahol a lankás, sík domborzat lehetőségként kínálja az “öko-közlekedés” prioritásának hangsúlyozását. A térségben az állami erdők és magánerdők aránya is ideális, átgondolt turisztikai tervezéssel jelentős fejlődés érhető el.

Infrastrukturális vonatkozásban a Helyi Közösség települései változatos képet mutatnak, a közút, illetve a vasúthálózat jellemzően a kis települések esetében nem kellőképpen kiépített, a kerékpárutak hálózata is kezdetleges. A környező megyeszékhely és városok (Győr, Tét, Pápa, Mosonmagyaróvár) gyorsan elérhetők. Nagy jelentőséggel bír, hogy a közösség területén található az M1-es autópálya, a péri repülőtér, a gönyűi kikötő, így valamennyi közlekedési útvonalon könnyen elérhető. A tömegközlekedési infrastruktúra (utak, autóbusz-pályaudvar, utas tájékoztatás stb.) szolgáltatásai azonban korszerűtlenek, hiányosak, leromlottak, a különböző ágazatok összehangolatlanok.

Az alapfokú oktatás, egészséges ivóvíz ellátás, hulladékszállítás biztosítása a településeken (az oktatás társulási formában is) megoldott. A szak- és felnőttképzés több területen fejlesztésre szorul, a közelben több felsőfokú oktatási intézmény található. A szolgáltató helyek elszórtan találhatók, és nem hatékonyan működnek. Alacsony szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, továbbá nem megfelelő vagy, alacsony színvonalú a szociális, egészségügyi, bölcsődei ellátás. Az önkormányzatok és a kis-és középvállalkozások is tőkehiányosak.

Humánerőforrás szempontjából jellemző a szakképzett munkaerő jelenléte, de inkább a nagyvárosok vállalkozásai foglalkoztatják őket. A közösségek vezetői elkötelezettek a fejlesztések iránt, tradicionális iparágak, képzett agrárszakemberek és borászok, erős gazdálkodási tradíciók jellemzik a térséget. A gazdaság munkaerő-kereslete és a képzéskínálat közötti összhang azonban hiányzik, alacsony a jövedelemszint, a frissen végzett diplomás fiatalok elvándorolnak, a helyi lakosság nem érdeklődik a közügyek iránt, alacsony innovációs és alkalmazkodási képesség.

A különböző tájegységekre jellemző a gazdag hagyományok és népi kultúra emlékeinek a hagyományőrzése és ápolása, jól működő egyesületek tevékenysége, amely megfelelő irányítással jó turisztikai vonzerővé nőheti ki magát. Jellegzetes rendezvények a térségben: a Nyúli Húsvét, Enesei zenei Nyár, Rábapatonai Bilibáncs fesztivál stb.). Alacsony a turizmusban és faluturizmusban tevékenykedők képzettsége. Több településen is jelen van a roma közösség, amely nem megfelelő képzettséggel és hiányos szakmai támogató háttérrel rendelkezik. A Közösségen belül, főleg a téti kistérségre jellemző a hátrányos helyzetű települések megléte. Ezek és a roma közösségek felzárkóztatása fontos eleme jelen stratégiának.

Egyesületünk tagtelepülései:

Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány

Egyesületünk tagjai

	Elnökségi tag neve	Képviselt szervezet	Képviselt szféra
1.	Horváth Gyula – Elnök	Győrszemere Községi Önkormányzata	közszféra
2.	Herold Ádám – Alelnök	Pér Község Önkormányzata	közszféra
3.	Mondovics László – Alelnök	Écs Község Önkormányzata	közszféra
4.	Hokstok Imre	Győrsövényház Község Önkormányzata	közszféra
5.	Illés Tamás	Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság	civil szféra
6.	Kozma Tibor	egyéni vállalkozó	üzleti szféra
7.	Kovács Teodóra	Molnár János Egyesület	civil szféra
8.	Hima László	egyéni vállalkozó	üzleti szféra
9.	Rácz Róbert	Gy+R Farmer Kft.	üzleti szféra
10.	Balogh ERvin	egyéni vállalkozó	vállalkozói szféra
11.	Sebestyén Vince	A Mi Bakonyunk Alapítvány	civil szféra

Egyesületünk bizottságai

Felügyelő bizottság	Képviselt szervezet
Radicsné Kincses Mária elnök	Koroncó Község Önkormányzata
Tóth Alice Erzsébet	Fehértó Község Önkormányzata
Bolla Tünde	Bakonypéterd Község Önkormányzata
Csányi Péter	magánszemély