Rólunk
A Pannónia Kincse LEADER Egyesület bemutatása
A Pannonhalmai- Sokoróaljai- Rábcatorok Helyi Közösség a Csornai, Győri, Téti, Pannonhalmi kistérség 62 településének összefogásával jött létre. (a közösség által kezdeményezett pályázat útján szeretné megtalálni végleges nevét a Helyi Közösség, amely egyben a jogi személyiséggel rendelkező non-profit szervezet neve lenne) Jellegzetes tájegységei a Kisalföld, illetve Dunántúli-középhegység nagytájhoz tartoznak.
Földrajzi helyzetéből adódóan a Közösségre jellemző az erdők, tájvédelmi területek, nemzeti parkok és műemlék jellegű templomok, kastélyok, kúriák, kegyhelyek, gyógy- és termálvíz-források megléte (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Pannontáj-Sokoró Natúrpark, Szigetköz Tájvédelmi Terület, Pannonhalmi Főapátság, mint a Világörökség része cím birtokosa, Fehér-tavi ökotáj, amely a Natura 2000 része), azonban a táji adottságok kihasználása nem megfelelő. Szintén a térségre jellemző a bortermelés, a Közösség területén található pl. a Pannonhalmi Történelmi Borvidék.
Ezen tulajdonságok a turizmust (lovas, vadász, halász, vízi, kulturális, öko, falusi, aktív, bor stb.) és ezen keresztüli gazdaságfejlesztést predesztinálják, ellenben a nem megfelelő feltárás, megközelíthetőség, marketing és kombinált turisztikai programcsomagok és szálláshelyek hiánya gátolja a bennük rejlő lehetőségek kiaknázását. A Közösség által lefedett területen húzódik a Bécs- Pozsony- Balaton- Budapest- Győr turisztikai útvonal, ez utóbbi vonzerő “logisztikai” kisugárzásának lehetőségét kell kihasználni. Szintén jellemző az aprófalvas rendszer ahol a lankás, sík domborzat lehetőségként kínálja az “öko-közlekedés” prioritásának hangsúlyozását. A térségben az állami erdők és magánerdők aránya is ideális, átgondolt turisztikai tervezéssel jelentős fejlődés érhető el.
Infrastrukturális vonatkozásban a Helyi Közösség települései változatos képet mutatnak, a közút, illetve a vasúthálózat jellemzően a kis települések esetében nem kellőképpen kiépített, a kerékpárutak hálózata is kezdetleges. A környező megyeszékhely és városok (Győr, Tét, Pápa, Mosonmagyaróvár) gyorsan elérhetők. Nagy jelentőséggel bír, hogy a közösség területén található az M1-es autópálya, a péri repülőtér, a gönyűi kikötő, így valamennyi közlekedési útvonalon könnyen elérhető. A tömegközlekedési infrastruktúra (utak, autóbusz-pályaudvar, utas tájékoztatás stb.) szolgáltatásai azonban korszerűtlenek, hiányosak, leromlottak, a különböző ágazatok összehangolatlanok.
Az alapfokú oktatás, egészséges ivóvíz ellátás, hulladékszállítás biztosítása a településeken (az oktatás társulási formában is) megoldott. A szak- és felnőttképzés több területen fejlesztésre szorul, a közelben több felsőfokú oktatási intézmény található. A szolgáltató helyek elszórtan találhatók, és nem hatékonyan működnek. Alacsony szennyvíz-hálózatba bekapcsolt lakások aránya, továbbá nem megfelelő vagy, alacsony színvonalú a szociális, egészségügyi, bölcsődei ellátás. Az önkormányzatok és a kis-és középvállalkozások is tőkehiányosak.
Humánerőforrás szempontjából jellemző a szakképzett munkaerő jelenléte, de inkább a nagyvárosok vállalkozásai foglalkoztatják őket. A közösségek vezetői elkötelezettek a fejlesztések iránt, tradicionális iparágak, képzett agrárszakemberek és borászok, erős gazdálkodási tradíciók jellemzik a térséget. A gazdaság munkaerő-kereslete és a képzéskínálat közötti összhang azonban hiányzik, alacsony a jövedelemszint, a frissen végzett diplomás fiatalok elvándorolnak, a helyi lakosság nem érdeklődik a közügyek iránt, alacsony innovációs és alkalmazkodási képesség.
A különböző tájegységekre jellemző a gazdag hagyományok és népi kultúra emlékeinek a hagyományőrzése és ápolása, jól működő egyesületek tevékenysége, amely megfelelő irányítással jó turisztikai vonzerővé nőheti ki magát. Jellegzetes rendezvények a térségben: a Nyúli Húsvét, Enesei zenei Nyár, Rábapatonai Bilibáncs fesztivál stb.). Alacsony a turizmusban és faluturizmusban tevékenykedők képzettsége. Több településen is jelen van a roma közösség, amely nem megfelelő képzettséggel és hiányos szakmai támogató háttérrel rendelkezik. A Közösségen belül, főleg a téti kistérségre jellemző a hátrányos helyzetű települések megléte. Ezek és a roma közösségek felzárkóztatása fontos eleme jelen stratégiának.
Egyesületünk tagtelepülései:
Abda, Árpás, Bakonygyirót, Bakonypéterd, Bakonyszentlászló, Bezi, Bodonhely, Bőny, Börcs, Cakóháza, Csikvánd, Écs, Enese, Fehértó, Felpéc, Fenyőfő, Gönyű, Gyarmat, Gyömöre, Győrasszonyfa, Győrság, Győrsövényház, Győrszemere, Győrújbarát, Ikrény, Kajárpéc, Kisbabot, Kóny, Koroncó, Kunsziget, Lázi, Markotabödöge, Mérges, Mezőörs, Mórichida, Nagyszentjános, Nyalka, Nyúl, Öttevény, Pannonhalma, Pázmándfalu, Pér, Rábacsécsény, Rábapatona, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Rábcakapi, Ravazd, Rétalap, Románd, Sikátor, Sobor, Sokorópátka, Szerecseny, Táp, Tápszentmiklós, Tarjánpuszta, Tárnokréti, Tényő, Tét, Töltéstava, Veszprémvarsány
Egyesületünk tagjai
Elnökségi tag neve | Képviselt szervezet | Képviselt szféra | |
1. | Horváth Gyula – elnök | Győrszemere Községi Önkormányzata | közszféra |
2. | Szabó Zsolt – alelnök | Abda Község Önkormányzata | közszféra |
3. | Mondovics László – alelnök | Écs Község Önkormányzata | közszféra |
4. | Hokstok Imre | Győrsövényház Község Önkormányzata | közszféra |
5. | Barabás Réka | Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság | civil szféra |
6. | Sebestyén Vince | A Mi Bakonyunk Alapítvány | civil szféra |
7. | Kovács Teodóra | Molnár János Egyesület | civil szféra |
8. | Hima László | egyéni vállalkozó | üzleti szféra |
9. | Rácz Róbert | Gy+R Farmer Kft. | üzleti szféra |
10. | Balogh Ervin | egyéni vállalkozó | üzleti szféra |
11. | Kozma Tibor | egyéni vállalkozó | üzleti szféra |
Egyesületünk bizottságai
Felügyelő bizottság | Képviselt szervezet |
Radicsné Kincses Mária elnök | Koroncó Község Önkormányzata |
Tóth Alice Erzsébet | Fehértó Község Önkormányzata |
Bolla Tünde | Bakonypéterd Község Önkormányzata |
Csányi Péter | magánszemély |